Pengnui at midnight

halottak napja élünk(?) és meghalunk ünnepeljünk együtt, és gondolkozzzunk el azon, hogy tényleg élünk-e, vagy csak a múlt árnyát cipeljük, és félünk, hogy mit vet majd ránk egyszer 

  Álmodtunk magunknak egy valóságot, ha már fiatalon elég bátrak voltunk nagyot álmodni nagyon sajnálom

  Fiatalok voltunk és álmodozók nous étions jeunes, nous étions assez courageux pour rêver. rêver un grand, le plus grand rêve de tous. le bon sens nous a collés. mais nous avons oublié comment vivre. Jusqu'à ce que les pièces de nos rêves tombent dans un puzzle qui ne peut être résolu dans ton amour nous nous voyons. parfaits inconnus sous le ciel brisé. l'un tend la main à l'autre, mais ne saisit que l'espoir. l'ordre déchu de la vérité. le seul point de vue de la vérité que vous puissiez jamais imaginer. dans ton amour nous nous voyons. feu fané dans nos yeux.

remek címválasztással ellátott darab szemünkbe hazudott igazságtól már észre sem vesszük hogy mit beszélünk kiabálunk tágra nyílt szemünkben az egónk tükröződik nem látható semmi más körön kívül került az értelem fájó emlék az élet pedig még nem ért véget még nem, valóban magadra ismerszt, magamra ismerek. nélkülünk meg se született volna ez a probléma, mégis vádlóan másokra mutat az ujjunk https://pengnui.blog.hu/2022/08/13/szemetes_190

  az áldozat szerep nem áll neked jól keresztre feszíted magad, de nem tudni miért áldozatod senkinek nem kell apokrif gondolatok szövik hálójukat kereszre feszíted magad, de nem tudni miért áldozatod senkinek nem kell az áldozad szerep nem áll neked jól amikor a jeltelen sírba temetett gondolataid felszínre törnek amikor a jeltelen sírba temetett gondolataid felszínre törnek az áldozat szerep nem áll neked jól az áldozat szerep nem áll neked jól kereszre feszíted magad, de nem tudni miért áldozatod senkinek nem kell álj át, állj át, állj át az áldozad szerep nem áll neked jól az áldozad szerep nem áll neked jól

 Egy kis aktuálpolitikai áthallással menjünk el a városba, amelyik kifogyott a fényből. Lehet, hogy inkább nappal, mint éjjel, viszont az éjjelt már nem teszik nappallá, de legalább a pokolban meleg van. a városban, amelyik kifogyott a fényből téli álmot alszik az élet a városban, ameilyik kifogyott a fényből félelem színű leheletet hord  a szél a hátán a városban, ameilyik kifogyott a fényből belédfeletkezett nyári emlék megkopott a városban, ameilyik kifogyott a fényből didergős arcok a sötétben keresik egymást a vároban, amelyik kifogyott a fényből üresek az utcák a remnénysugárt  is lekapcsoltáák már a vároban, amelyik  kifogyott a fényből összegyűrt kabátujjak között vajon megmarad az élet?

 Nem tűntem el és mégsem hello, hello Hanem a zenei projekt berkeiben merültem el. Itt is van nektek egy remekmű illetve hogy ne tűntem volna el, hiszen sehol nem voltam, vagyis itt nem, de ugye hol a piros, és most itt is vagyok, és egy másik, kicsit több hozzáadott értékkel rendelkező variáció Írjátok meg melyik tetszik jobban